Nyitó oldalra, más témákhoz, képekhez



Óbuda régi térképeken


        A középkori város maradványait a 16-17. század fordulóján bemutató tájkép- metszetek (veduták) csak a település elhelyezkedését tanúsítják a tágabb környezetéhez (Budához és Pesthez) viszonyítva, de nem mutatják a szerkezetét, az utcák és terek, a telkek és épületek pontos helyét.

       Az ilyen részletezettségű térképek lehetősége az önálló telekkönyvezéssel jött létre, amit – mint szabad királyi városoknak – Budának és Pestnek a császár 1703- ban engedélyezett, de az igazi igényt a teleknagyságtól függő adózás alapjának egyértelmű dokumentálása hozta létre. A hatóságok ugyan már 1763-ban elrendelték a szabad királyi városok felmérését, azonban ezzel a feladattal hozzáértő mérnököt Budán csak 1794-ben, Pesten 1801-ben bíztak meg.
 

    Óbuda 1766-ban a Zichy-család birtokából visszakerült a kamarához, a tulajdonviszonyok ábrázolását az úrbérrendezés tette szükségessé (Kneidinger-térkép 1778-ból). Hasonlóan a külterületi birtokviszonyokat mutatta a Lipszky-térkép 1810- ből.  Katonai célú feldolgozások az 1820-ból és 1823-ból származó térképek, vízrendezési felhasználást szolgáltak az 1833-as  (Vörös) és az 1838-as térképek (ez utóbbi a nagy árvíz pusztításait dokumentálta). Óbuda első kataszteri térképe 1858-61 között készült (Varásdy).

        A térképekhez:

1760 1778 1810 1820-23 1833 1838 1858-61